A „Saját műhelyből” sorozat első részében négy folyamatot mutattunk be, amelyeket először magunknak automatizáltunk, és ma is élesben használunk. Most az elsőt vesszük végig részletesen: a havi számlázást.
Azért ezzel kezdjük, mert ez az a folyamat, amelyet szinte minden cég ismer. Nem látványos, nem innovatív, és senki sem szereti. Mégis közvetlenül a pénzhez kapcsolódik: ha itt valami elcsúszik, az nem csak kellemetlen, hanem a cash flow-n is látszik.
Ebben a cikkben elmondjuk, honnan indultunk, hogyan épül fel ma a folyamat, hol dönt ember, és azt is, mi ment egyszer félre. Ez utóbbiból tanultuk a legtöbbet.
A probléma: sok kis lépés, sok hibalehetőség
A havi számlázás nálunk sem egyetlen lépés. Két cégünk van, egy magyar Kft. és egy osztrák GmbH. Az ügyfelek különböző nyelven kérik a dokumentumokat, és a számlák egy része jóváhagyott timesheetre épül.
Kézzel ez minden hónap végén órákig tartó, figyelmet igénylő munka volt. Egyik lépés sem bonyolult önmagában. A nehézség az, hogy sok van belőlük, egymásra épülnek, és mindegyiknek pontosnak kell lennie.
Nézzük meg, mi minden múlik egyetlen számlán:
- melyik cégünk állítja ki, a magyar vagy az osztrák,
- milyen nyelven kéri az ügyfél a dokumentumokat,
- mennyi a jóváhagyott munka, és megvan-e hozzá a timesheet,
- jóváhagyta-e az ügyfél a teljesítésigazolást,
- csatolva van-e minden szükséges melléklet.
Ha ezek közül egy is hibás, a számla jó eséllyel visszajön. Egy rossz cégnév, egy rossz nyelvű dokumentum vagy egy kimaradt melléklet elég ahhoz, hogy újra kelljen kezdeni, és a pénz később érkezzen.
A kézi munka legnagyobb kockázata ráadásul nem a tudás hiánya, hanem a fáradtság. A hónap végén, amikor minden egyszerre jön, a legfigyelmesebb kolléga is elnézhet valamit. Ezért nem az volt a kérdés, hogyan dolgozzunk gyorsabban, hanem az, hogyan vegyük le a kollégák válláról az ismétlődő ellenőrzéseket úgy, hogy a felelősség közben ne vesszen el.
A megoldás 5 lépésben
A folyamat ma öt lépésből áll. Mindegyik lépés csak akkor indul, ha az előző rendben lezárult.
1. A leszállított munka rögzítése
A folyamat a hónap során elvégzett munkából indul. Ahol a számla timesheetre épül, ott a jóváhagyott órák adják az alapot. Így a számla nem becslésből vagy emlékezetből készül, hanem rögzített, visszakereshető adatból.
Ez az első és talán legfontosabb lépés. Ha az alapadat pontos, a későbbi lépések hibalehetősége is drasztikusan csökken.
2. A teljesítésigazolás elkészítése
A rendszer elkészíti a teljesítésigazolást a megfelelő cég nevében, az ügyfél által kért nyelven. Azt, hogy a magyar Kft. vagy az osztrák GmbH állítja-e ki, és milyen nyelven, nem kell minden hónapban újra eldönteni: ez egyszer van beállítva, és onnantól a rendszer következetesen alkalmazza.
Ez a lépés az, ahol a kézi munka korábban a legtöbb apró hibalehetőséget rejtette. Egy rossz sablon, egy elírt cégnév – ezek pont azok a hibák, amelyeket egy gép nem követ el, ha egyszer jól be van állítva.
3. Az ügyfél jóváhagyása
A teljesítésigazolás az ügyfélhez kerül jóváhagyásra. A folyamat ezen a ponton megvárja a választ: jóváhagyás nélkül nem készül számla.
Ez tudatos döntés volt. Gyorsabb lenne, ha a rendszer előre elkészítené a számlát, de akkor egy esetleges vita vagy módosítás után sztornózni kellene. Így viszont a számla már egy olyan teljesítésre épül, amelyről mindkét fél egyetért.
4. A számla és a mellékletek összeállítása
A jóváhagyott teljesítésigazolás alapján elkészül a számla, a szükséges mellékletekkel együtt.
Ha egy adat hiányzik vagy nem egyértelmű, a folyamat megáll és jelez, ahelyett hogy kitalálná. Ez a sorozatunk egyik alapelve: inkább álljon meg, mint hogy tippeljen. Egy óra késés mindig olcsóbb, mint egy hibás számla.
5. Emberi jóváhagyás, majd kiküldés
A kiküldés előtt egy kolléga átnézi és jóváhagyja a számlát. Csak ezután megy ki az ügyfélhez.
Ez a lépés nem bizalmatlanság a rendszerrel szemben. A gép elvégzi az előkészítést, a felelősséget viszont ember vállalja. Ha egy ügyfél kérdez valamit a számláról, mindig van valaki, aki tudja, mit hagyott jóvá, és miért.
A hiba, amiből tanultunk
Egyszer ugyanarra a munkára két számla készült.
Nem kézi hiba volt. Két automatikus folyamat futott le egyszerre, és mindkettő pontosan azt csinálta, amire építettük. Mindkettő látta, hogy van egy kiszámlázandó munka, mindkettő elkészítette hozzá a számlát.
Ez volt benne a tanulság. Külön-külön mindkét folyamat hibátlanul működött. A gond abból adódott, hogy egyik sem tudott a másikról. Egy kézi folyamatban ilyen nem fordul elő, mert egy ember nem dolgozik két helyen egyszerre ugyanazon a feladaton. Egy automatizált rendszerben viszont ez nagyon is lehetséges, és pont az ilyen helyzetekre kell előre felkészülni.
A hibát rendeztük, de a fontosabb kérdés az volt, hogyan zárjuk ki, hogy újra megtörténjen. Nem az volt a cél, hogy egy ember figyelje, nem fut-e két folyamat egyszerre. Az nem megoldás, hanem plusz teher. A rendszernek magának kell felismernie ezt a helyzetet.
Azóta a rendszerben van egy zár, amely akkor sem enged kétszer számlát kiállítani ugyanarra a munkára, ha két folyamat egyszerre fut. Az első folyamat „lefoglalja” az adott munkát, a második pedig látja ezt, és nem kezd bele.
A tanulság: egy automatizálás nem attól megbízható, hogy gyors, hanem attól, hogy tudja, mikor kell megállnia.
Ezt a tanulságot azóta minden folyamatunknál alkalmazzuk. Amikor egy új automatizálást tervezünk, nem csak azt kérdezzük meg, mit csináljon a rendszer, hanem azt is, mit ne csináljon soha, és mi történik, ha valami kétszer, rossz sorrendben vagy egyszerre fut le.
Eredmény
A havi számlázás ma már nem a hónap végi órák elvesztegetését jelenti. Az ismétlődő lépéseket a rendszer végzi: a teljesítésigazolások elkészítését, a megfelelő cég és nyelv kiválasztását, a mellékletek összeállítását.
A kollégák figyelme így oda jut, ahol valóban szükség van rá: a jóváhagyásra és a kivételekre. Arra a néhány esetre, amikor valami nem stimmel, és ahol emberi döntés kell.
A kiküldés előtti emberi jóváhagyás miatt a felelősség továbbra is egyértelmű. Minden számla mögött ott van egy ember, aki rábólintott. Az automatizálás nem vette el a döntést, csak az odáig vezető utat rövidítette le.
Miért nem automatizáltuk a jóváhagyást is?
Gyakran megkérdezik tőlünk: ha a rendszer ennyire megbízható, miért kell még mindig egy embernek rábólintania minden számlára? Nem ez lassítja a folyamatot?
A válaszunk az, hogy a jóváhagyás nem a folyamat gyenge pontja, hanem az, amitől a folyamatban meg lehet bízni. Három okból tartjuk meg.
Az első a felelősség. Egy számla jogi és pénzügyi dokumentum. Ha valami nem stimmel, nem lehet arra hivatkozni, hogy „a rendszer küldte ki”. Kell valaki, aki tudja, mi ment ki, és ki tud állni mögötte.
A második a kontextus. A rendszer azt látja, ami az adatokban van. Egy kolléga viszont tudhatja, hogy az ügyféllel a héten volt egy egyeztetés, vagy hogy egy tétel körül még nyitott kérdés van. Ezt az információt nem mindig lehet előre beépíteni egy folyamatba.
A harmadik a duplaszámla tanulsága. A legjobban megtervezett rendszerben is előfordulhat olyan helyzet, amelyre senki sem gondolt előre. Az emberi jóváhagyás az utolsó pont, ahol egy ilyen helyzet még kiszúrható, mielőtt az ügyfélhez érne.
A jóváhagyás ráadásul ma már gyors. A kollégának nem kell összeszednie az adatokat, ellenőriznie a cégnevet vagy a mellékleteket, csak át kell néznie egy már előkészített, rendezett számlát. A döntés megmaradt, a munka nagy része eltűnt mögüle.
Hol kezdd, ha nálad is ilyen a számlázás?
Nem kell mindent egyszerre automatizálni. Sőt: kifejezetten rossz ötlet. Egy egyszerre bevezetett, teljes folyamatnál nehéz megmondani, melyik lépés okoz problémát, ha valami félremegy.
Érdemes azzal a lépéssel kezdeni, amelyik a legtöbbször ismétlődik és a legkevesebb döntést igényli. Jellemzően ilyen a teljesítésigazolás vagy a mellékletek összeállítása. Ezek mögött nincs mérlegelés, csak pontosság, és pont ebben jók a gépek.
Néhány kérdés, amely segít megtalálni az első lépést:
- Melyik lépést csinálja ugyanaz az ember minden hónapban, ugyanúgy?
- Hol fordult elő a legtöbbször, hogy egy számla visszajött?
- Melyik lépéshez kell sablon, és melyikhez valódi döntés?
- Hol várakozik a folyamat a legtöbbet, és miért?
Ha egy lépés megbízhatóan fut, jöhet a következő. Így a folyamat fokozatosan épül fel, és minden ponton látod, mit csinál a rendszer. Közben a csapat is megtanul bízni benne, ami legalább olyan fontos, mint maga a technológia.
És még egy tanács a saját hibánkból: már az elején gondold végig, mi történik, ha valami kétszer fut le. Ezt sokkal könnyebb az elején beépíteni, mint utólag pótolni.
Ha szeretnéd megnézni, nálad melyik lehet az első lépés, írj nekünk. Szívesen végiggondoljuk veled, hol érdemes elkezdeni.
Gyakran felmerülő kérdések
Miért automatizálta a Matritel a saját számlázását?
Mert ez egy minden hónapban ismétlődő, sok apró lépésből álló feladat volt, ahol a kézi munka legnagyobb kockázata nem a tudás hiánya, hanem a hónap végi fáradtság volt.
Hány lépésből áll ma a számlázási folyamat?
Öt lépésből: a leszállított munka rögzítéséből, a teljesítésigazolás elkészítéséből, az ügyfél jóváhagyásából, a számla és a mellékletek összeállításából, végül egy kolléga jóváhagyásából a kiküldés előtt.
Miért kell még mindig egy embernek jóváhagynia minden számlát?
Mert egy számla jogi és pénzügyi dokumentum, és mindig kell valakinek lennie, aki tudja, mi ment ki, és ki tud állni mögötte. Ezt a felelősséget a rendszer nem veheti át.
Milyen hiba fordult elő a folyamat során, és mit tanultak belőle?
Egyszer két automatikus folyamat egyszerre dolgozott fel ugyanazt a munkát, és mindkettő elkészítette hozzá a számlát. Azóta egy zár biztosítja, hogy ugyanarra a munkára ne készülhessen két számla.
Hol érdemes elkezdeni a számlázás automatizálását?
Azzal a lépéssel, amelyik a leggyakrabban ismétlődik, és a legkevesebb döntést igényli, jellemzően a teljesítésigazolással vagy a mellékletek összeállításával.
Hogyan kezeli a rendszer a cégek és nyelvek közötti különbségeket?
A magyar Kft. és az osztrák GmbH közötti választást, valamint az ügyfél által kért nyelvet egyszer állítják be, és onnantól a rendszer következetesen alkalmazza minden számlánál.
Összegzés
A havi számlázás nálunk ma már nem a hónap végi órák elvesztegetését jelenti, hanem egy öt lépésből álló, jól ellenőrzött folyamatot, ahol a gép végzi az ismétlődő munkát, és egy kolléga jóváhagyása zárja le minden számlát a kiküldés előtt. A duplaszámla-hibából azt tanultuk, hogy egy automatizálás nem attól megbízható, hogy gyors, hanem attól, hogy tudja, mikor kell megállnia. A sorozat következő részében egy ügyfélportál AI-alapú leállásjelzését mutatjuk be.